Ahogy majdnem minden honlap, úgy a matraszele.hu is használ sütiket a weboldalain.

Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához.

Közérdekű adatok

2.1 Alaptevékenység, feladat, hatáskör

2011. évi CLXXXIX. törvény

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint:

 

Önkormányzati feladat- és hatáskörök

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

11. § (1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek.

(2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen

a) a gazdasági teljesítőképességet;

b) a lakosságszámot;

c) a közigazgatási terület nagyságát.

(3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.

12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt

a) a lakossági igények indokolják;

b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;

c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül

képes ellátni.

(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.

(3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

14. § (1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák.

(2) A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti

a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy

b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

(3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

14/A. § (1) Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.

(2) Közterület elnevezéseként nem alkalmazható

a) ugyanazon településen vagy a fővárosban ugyanazon a kerületen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos,

b) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető, vagy

c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes

elnevezés.

(3) Közterület élő személyről nem nevezhető el.

(4) Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(5) Minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot.

(6) Minden, az (1) bekezdés szerint elnevezett közterületet az elnevezése feltüntetésével kell megjelölni.

15. § A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során - törvényben meghatározott módon és mértékben - biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.

(2) A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kérheti. A perben felperesként az önkormányzat képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt - ha a Kormány az (1) bekezdésben említett határozatában másként nem rendelkezik - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit - a (3) bekezdésben írt eltérésekkel - alkalmazva, soron kívül jár el.

(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő miniszternél a felülvizsgálni kért határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha a perben a miniszter által vezetett minisztérium ügyintézője jár el képviselőként, képviseleti jogosultságát - külön meghatalmazás nélkül - munkáltatói igazolványával igazolja. A perben első fokon eljárt közigazgatási szervnek a minisztert kell tekinteni. A bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs.

(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.

(5) A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig. A miniszter - a személyes adatok kivételével - adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító önkormányzat irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni.

(6) Az önkormányzat és a jogszabályban meghatározott állami szervek - annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen - a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatják az (5) bekezdés szerinti miniszter részére. Az adatszolgáltatás személyes adatokra nem terjed ki.

16/A. § A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást

a) a helyi önkormányzat,

b) kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv,

c) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, továbbá e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság,

d) önkormányzati társulás, vagy

e) a közterület-felügyelet

láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.

 

A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok

17. § (1) A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet által végezhető feladatokat, az alkalmazható kényszerítő eszközöket, az együttműködési megállapodásra, valamint a szervezet működésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e feladatokat ellátókkal szemben támasztott személyi feltételeket törvény határozza meg.

(4) E § rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatokról nem önálló szervezet létrehozásával gondoskodik.

 

42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

 

Mátraszele Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló, 10/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete

szerint:

 

III. Feladatok és hatáskörök

2. § 

  1. Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat. Az önkormányzat szakfeladatainak felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.
  2. A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§ szabályozza.
  3. Az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
  4. Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, a jegyző hozhat. A képviselő-testület által a társulásaira átruházott hatásköröket a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
  5.  

1. számú melléklet a 10/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelethez:

 

A képviselő-testület által a társulásaira átruházott hatáskörök jegyzéke

 

  1. Salgótarján Térsége Önkormányzatainak Társulására: egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása (családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek átmeneti gondozása), az egészségügyi alapellátások közül az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás.
  2. Kerekerdő Óvodafenntartó Társulásra: óvodai nevelés feladatainak ellátása
  3. Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásra: egyes települési hulladékgazdálkodási feladatok és hatáskörök a Társulási Megállapodásban rögzítettek szerint

 

2. számú függelék a 10/2014 (XI.28.) rendelethez:

az önkormányzat szakfeladatai

 

Kormányzati funkció Megnevezés

 

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044 Könyvtári szolgáltatások

082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

082091            Közművelődés – közösségi társadalmi részvétel fejlesztése

082092            Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093            Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094            Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096010 Óvodai intézményi étkeztetés

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096020 Iskolai intézményi étkeztetés

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés

 

2/VI. Döntéshozatal, ülések

Mátraszele Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló, 10/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete

szerint:

A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

 

9. §

 

  1. A képviselő-testület szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább hat ülést tart.
  2. A képviselő-testületi ülést – rendkívüli ülések kivételével  munkanapra kell összehívni. A képviselő-testületi ülés helye általában a mátraszelei községháza (Mátraszele, Szabadság út 65.)

A testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét a jegyző az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján teszi közzé.



10. § 

 

  1. A képviselő-testület ülése nyilvános, zárt ülés eseteit az Mötv. 46. § (2) bekezdése szabályozza.
  2. Nyilvános ülésen az érdeklődő állampolgárok elhelyezését a községházán kell biztosítani. Amennyiben az érdeklődők száma azt igényli, a polgármester dönthet úgy, hogy a képviselő-testület ülése a jelenlevők befogadására alkalmas helyiségben (iskola, szabadidő központ) kerül megtartásra.
  3. Ha az érintett kérésétől függ a zárt ülés tartása, az érintett nyilatkozatát a képviselő-testületi ülést megelőzően írásban vagy a képviselő-testületi ülésen szóban teheti meg. Az érintett legkésőbb az ügy tárgyalásának megkezdéséig kérheti zárt ülés tartását. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az érintett kérésére a testület zárt ülést tart.
  4. Zárt ülés tartása esetén – a hatósági ügyeket kivéve – a képviselő-testület döntését nyilvános ülésen ismertetni kell.
  5. Az Mötv 46.§ (2) bekezdés c) pontjával összefüggésben a  nyilvános tárgyalás akkor sért üzleti érdeket: ha az önkormányzat vagy a napirenddel érintett személy vagy szervezet gazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.



Az ülések tervezése, előkészítése

 

11. §

  1. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a:
    1. képviselő-testület tagjait
    2. a nemzetiségi önkormányzat elnökét
    3. jegyzőt
    4. előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához
    5. a bizottság nem képviselő-tagját, ha feladatkörét érinti
    6. helyi szervezetek képviselőit, ha tevékenységi körüket érinti
    7. az önkormányzat könyvvizsgálóját az őt érintő; az önkormányzati intézmények vezetőit az adott intézményt, illetve az intézmények egészét érintő napirend tárgyalásához; az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez;
    8. akinek a meghívását polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja;
    9. azoknak az önszerveződő közösségeknek a vezetőit, amelyeknek a jelenléte egy adott napirendi pont megtárgyalásához szükséges,
    10. akiket az egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester, vagy a jegyző megjelöl;
    11. akiknek jelenlétét - az említetteken túl - jogszabály kötelezően előírja.
  2. A d-k.) pontban megjelölteket a meghíváshoz kapcsolódó napirendi pontoknál illeti meg tanácskozási jog.



Az előterjesztések

 

12. §

 

  1. Előterjesztésnek minősülnek azok a képviselő-testület napirendjéhez kapcsolódó anyagok, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges. A döntéshez nem kötött anyagok tájékoztatók.
  2. Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez az önkormányzati képviselő, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzat társulása, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző.
  3. Az előterjesztés írásban, vagy szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester dönt az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztásáról. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be.
  4. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
  • tárgy pontos meghatározását,
  • annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,
  • a tárgykört rendező jogszabályokat,
  • a kialakult helyzet elemzését, a meghozandó döntés indokainak bemutatását.
  • az előterjesztés készítésében résztvevők körét.
  • a döntési javaslatot, az (esetleges) alternatív döntési javaslatokat
  • a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a határidő megjelölését.



A képviselő-testületi ülések vezetése

 

13. §

 

  1. A testületi ülés megkezdése előtt a polgármester megállapítja a határozatképességet, és annak fennállását folyamatosan vizsgálja.
  2. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg. Ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor – amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható – tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb 30 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll. Ha a határozatképesség rövid időn belül nem biztosítható, a polgármester az ülést bezárja, vagy elnapolja. Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirend tárgyalására 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, ismételt határozatképtelenség esetén is ugyanígy kell eljárni.
  3. A napirendi pontok elfogadásánál a témákat egyenként megnevezve, együttesen kell szavazásra feltenni.
  4. A polgármester ülésvezetésre vonatkozó jogosítványai:
    1. Napirendi pontonként nyitja és vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
    2. Korlátozza a hozzászólások időtartamát, lezárja a vitát, amennyiben az a napirendi pont érdemi tárgyalást már nem szolgálja.
    3. Megadja a szót vagy megvonja, megtagadja a szót, ha az ismételt hozzászólás a napirendi pont érdemi tárgyalását már nem szolgálja.
    4. Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót.
    5. Tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.
    6. Biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt esetben a rendbontót az ülésteremből kiutasíthatja. A kiutasítási jog a képviselőre nem vonatkozik.
  5. A polgármester a napirendi pontok tárgyalását követően számol be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tovább tájékoztatást ad a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.



14. §

 

  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melyek során:
    1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,
    2. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
  2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.
  3. Az előterjesztő a javaslatokat, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
  4. A képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal részt vevő a vitában akkor vehet részt, ha a képviselő-testület részére a szót -  vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel – megadja.
  5. A vita lezárása esetén a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
  6. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.



A döntéshozatali eljárás

 

15. §

 

  1. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás módja: kézi. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, és ismerteti a döntést.
  2. A képviselő-testület egyszerű többséggel határozhat attól, hogy a szavazást megismétli vagy hogy a soron következő képviselő-testületi ülésen újratárgyalja a kérdést.
  3. A hatósági ügyekben tekintettel kell lenni  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. 42. § (2) bekezdésében foglalt kizárási okra.
  4. Titkos szavazás tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A titkos szavazásról – bármely képviselő kezdeményezésére – egyszerű többséggel határoz a képviselő-testület. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, kezdetét és befejezését, a szavazat számláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket. A titkos szavazás szavazólap, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik
  5. Név szerinti szavaz a képviselők egynegyedének indítványára, vagy ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. A név szerinti szavazással történő határozathozatal esetén a jegyző felsorolja a képviselők nevét, s azok „igen”-nek vagy „nem”-el szavaznak. A tartózkodás nem szavazatot jelent. A szavazásról külön hitelesített névsort kell a jegyzőkönyvhöz csatolni.
  6. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.



A rendeletalkotás

 

16. §

 

  1. Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a civil szervezet képviselője.
  2. A kezdeményezést írásban, a szabályozás főbb elemeinek felsorolásával a polgármesterhez kell benyújtani. A rendelet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezetek az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthatók.
  3. A rendelet előkészítését és véleményezését követően a jegyző a képviselő-testület elé terjeszti az indokolással ellátott rendelet-tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. Az előterjesztéshez csatolni kell a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat eredményét is.
  4. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a rendelet önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztése. Az önkormányzat rendeletét közzé kell tenni a hivatal honlapján is.
  5. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Mátraszele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

………./20…..(hó. nap) önkormányzati rendelete

  1. A rendeletek egy-egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni. A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
  1. A rendeleteket szükség szerint, de legalább 3 évenként felül kell vizsgálni. Az utólagos hatásvizsgálatot a jegyző készíti el.



Önkormányzati határozatok

17. §

 

  1. A képviselő-testület határozata lehet normatív határozat, amely a döntés megfogalmazása mellett tartalmazza a végrehajtás határidejét és felelősét is, és lehet egyedi határozat. Az önkormányzati hatósági határozat alaki és formai szabályait a közigazgatási és hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. Törvény tartalmazza.
  1. A képviselő-testület normatív és egyedi határozatait a naptári évtől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Mátraszele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…../20….(hó. nap) határozata

A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartás vezet.

  1. A képviselő-testület normatív határozatait a rendeletek közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.
  1. Az alábbi kérdésekről számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a képviselő-testület:
    • napirend elfogadása
    • ügyrendi kérések
    • képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok
    • név szerinti szavazás elrendelése



A képviselő-testület jegyzőkönyve

 

 

18. §

 

 

  1. A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:
    1. távol marad képviselők nevét, a távollét okát, illetve hogy azt nem jelezte,
    2. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
    3. a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
    4. aláírásokat, dátumot, pecsétet.
  2. A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, a jelenléti ív, az előterjesztések, a döntés-tervezetek, az elfogadott rendelet, írásban benyújtott kérelmek, beadványok, az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére).
  3. A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Megyei Kormányhivatalnak.
  4. A jegyzőkönyv eredeti példánya a nyilvános ülések tekintetében a hivatalban, másolata a könyvtárban tekinthető meg. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.
  5. A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet – legfeljebb 15 napon belül – az önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti.

 



A helyi népszavazás

 

19. §

 

A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25%-a kezdeményezte. A népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.



Lakossági fórumok

 

20. §

 

  1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
  2. A gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.



21. §

 

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson a helyi lakosság, a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintően a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz kérdést intézhetnek, javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről a hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján - legalább a rendezvényt megelőző 15 nappal- tájékoztatni kell az állampolgárokat, szervezeteket.

  1. A közmeghallgatás és falugyűlés megtartása előtt a település lakossága a kérdéseit, javaslatait a hivatalban elhelyezett gyűjtőládába leadhatja. Erről a hirdetményekben a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A fórumról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

Read 2190 times Last modified on csütörtök, 08 december 2016 11:46

Hirdetmények

Keresés

Közadatkereső

KÖZADATKERESŐ