Ahogy majdnem minden honlap, úgy a matraszele.hu is használ sütiket a weboldalain.

Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához.

Hirdetmény

Hirdetmeny

engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények

Tájékoztató

A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról


Készült: Budapest, 2016. szeptember 30.

A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása.

 


A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények fennmaradási engedélyezési eljárás során a vízjogi fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (7) bekezdése alapján:
"Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak."


A fenti jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a 2016. június 4. - 2018. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan a kérelmezők vízkivételt biztosító vízilétesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak fennmaradási engedélyhez. Az engedélyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország területén a vízkivételt biztosító vízilétesítmények vonatkozásában a jogkövető magatartás erősödjön, továbbá a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósuljon. Ennek megfelelően ismertté váljon a vízhasználatok pontos mennyisége illetve a hatósági felügyelet.

Milyen engedély szükséges?



Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély nélkül került megépítésre vagy attól eltérően került megvalósításra, vízjogi fennmaradási engedélyt keli kérni.
Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:



ci vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 24. §-a szerint:
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen
lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talaivízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igénvek kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kút engedélyezésének feltétele:
a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése, valamint
c) a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén - az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával - annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket
A fenti eseteket kivéve, minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok femmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan, figyelemmel a Vgtv. 29. § (7) bekezdésére valamint a 72/1996. (V. 22.) Korai. Rendelet 15. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdésére.

Ki a kérelmező?

A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése szerint az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményre vonatkozó vízjogi fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.

Mit tartalmazzon a kérelem?

A települési önkormányzat jegyzőjéhez benyújtásra kerülő, vízjogi fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez
A. a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. melléklet szerinti adatlapot,

adatlap_kut.pdf„Adatlap a helyi önkormányzat jegyzőjének [a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) korm. rendelet 24. §] engedélyéhez kötött kutak kivitelezéséről" (üzemeltetés/fennmaradás esetén)

Mikor és ki mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól?

Amennyiben a 2018. december 31.-ig benyújtott vízjogi fennmaradási engedély kérelem alapján a vízjogi fennmaradási engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak és az kiadható, úgy a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők, akik 2016. júnins 4. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt.

Fontos!

Az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyének kiadására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott kérelemben, vagy annak mellékleteiben foglalt információk alapján nem megállapítható az engedélyezni kívánt vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítésének időpontja, tényállás tisztázás keretén belül a kérelmezőt erre vonatkozóan nyilatkozattételre kell felhívni.
Abban az esetben, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy vízkivételt biztosító vízilétesítménye 2016. június 4. napját megelőzően létesült, a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ellenkező esetben a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a bírság megfizetésére kell kötelezni.

Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy temészetvédelmi szempontból káros (pl: a kút kialakítása nem megfelelő) és ez átalakítással sem szüntethető meg, a fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése alapján.
A fenti általános tájékoztatást a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a jogszabályokban foglaltak célirányos idézésével adta meg, melyeket minden esetben az egyedi ügyre vonatkozóan szükséges figyelembe venni.

Fogalommeghatározások:

házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.
Vonatkozó jogszabály: 72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet 24. § (10) bekezdés

Read 339 times Last modified on hétfő, 28 november 2016 17:30

Hirdetmények

Keresés

Közadatkereső

KÖZADATKERESŐ